Mizujság

13 éves kor alatt nem szabadna közösségi médiát használni, 15 éves korig pedig csak napi egy órát: többek között ilyen szigorításokat tervez a közösségi média használatában az Európai Unió.

Szeptember 17-én, csütörtökön az Európai Bizottság elfogadta az EU Kids javaslattervezetet, amellyel az unióban élő gyerekek online biztonságát szeretnék növelni.

A tervezet szerint 13 évesnél fiatalabb gyerekeknek nem lehetne közösségimédia-fiókjuk. Sőt, 13 és 15 éves kor között sem lehetne „sima” fiókjuk a gyerekeknek. A szülő fiókján keresztül lehetne létrehozni egy minifiókot, amelyen az életkoruknak megfelelő tartalmat láthatnának – de mindössze legfeljebb napi egy órában.

És hogy mi lesz akkor a 13 évesnél fiatalabbakkal? A 3 és 13 év közötti gyerekek a szüleik fiókján keresztül használhatnák a videómegosztó szolgáltatásokat (ne feledd, a YouTube is közösségi médiának számít!).

A szolgáltató lesz a biztonságért felelős!

Sem a gyerekeket, sem a szülőket nem lehetne majd felelősségre vonni azért, ha a gyerekek használják a közösségi médiát, vagy ott számukra káros tartalmakkal találkoznak. A szolgáltató felelőssége, hogy olyan alkalmazást készítsen, amely biztonságos. Ha ezt nem teszi meg, akkor a szolgáltatót büntetik meg. Sem a gyerekeket, sem a szüleiket nem lehet megbüntetni azért, ha a közösségi média veszélyes vagy más módon káros képeket, videókat mutat a gyerekeknek.

Ez azt jelenti, hogy nem működhetnek függőséget okozó funkciók a gyerekek számára elérhető fiókokban. A szolgáltatónak ki kell kapcsolnia a végtelen görgetést, a jutalmazást vagy azt, hogy alvásidőben is értesítéseket küldjön az app.

Mit jelent az, hogy 13 év alatt nincs közösségi média?

Hogyan akadályozzák meg, hogy egy 13 évesnél fiatalabb gyerek fiókot készítsen?
A tervek szerint nem lesz majd elég egyszerűen beírni egy születési dátumot. A platformoknak megbízható módon kellene ellenőrizniük a felhasználók életkorát.

De hogyan fogják ellenőrizni, hány éves egy gyerek?
Azt még nem tudjuk pontosan, hogy Magyarországon hogyan működik majd az életkor ellenőrzése. Az EU viszont már készített egy külön életkor-ellenőrző appot, amelyet az országok saját rendszerükhöz igazíthatnak. Az appban először igazolni kellene az életkort például személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, elektronikus azonosítóval, banki alkalmazással, vagy akár személyesen egy kijelölt helyen, például postán. Ezután az app nem küldené el a TikToknak vagy az Instagramnak a nevedet, a születési dátumodat vagy az igazolványodat. Csak annyit jelezne: elmúltál-e 13 éves, igen vagy nem.

De! Sok gyereknek nincs sem elektronikus, sem kézzel fogható személyi igazolványa, a banki appról nem is beszélve! Hogy velük mi lesz? Az EU szerint számukra is kell majd ingyenes megoldást biztosítani. De hogy Magyarországon ez hogyan fog működni, azt még nem tudjuk.

Kire bízzák a szabály betartását?
Elsősorban a közösségi oldalakra és más szolgáltatókra. Nekik kell olyan rendszert kialakítaniuk, amely megfelelően ellenőrzi az életkort, és megakadályozza, hogy túl fiatal gyerekek használják a szolgáltatást.

Mi történik, ha egy gyereknek mégis sikerül fiókot készítenie?
A gyereket ezért nem büntetik meg. A szolgáltatónak kell megmutatnia, hogy megfelelően működik-e az életkor-ellenőrzése, és betartotta-e a szabályokat. Ha nem, a szolgáltatót vonhatják felelősségre.

Mi lesz azokkal, akiknek már most van fiókjuk, pedig még nincsenek 13 évesek?
A tervek szerint a már meglévő fiókoknál is ellenőrizni kell majd az életkort. Ha kiderül, hogy a felhasználó még nincs 13 éves, a fiókját le kell tiltani.

És ha valaki 13 vagy 14 éves?
Neki sem lehetne még hagyományos, önálló fiókja. A szülő vagy gondviselő hozhatna létre számára egy úgynevezett minifiókot, amelyhez szülői ellenőrzés és napi időkorlát tartozna.

Kit büntetnek meg, ha nem tartják be a szabályokat?
Nem a gyereket és nem a szülőt, hanem a szolgáltatót. Ha egy platform nem ellenőrzi megfelelően az életkort, vagy nem tartja be a gyerekeket védő szabályokat, súlyos bírságot kaphat.

Mekkora lehet a büntetés?
A bírság akár a vállalat teljes éves világpiaci bevételének 6 százalékát is elérheti.

Ki ellenőrzi, hogy a szolgáltatók valóban betartják-e ezeket a szabályokat?
A legnagyobb platformokat közvetlenül az Európai Bizottság felügyelné, a kisebb szolgáltatóknál pedig a tagállami hatóságok is szerepet kapnának.

És mi van, ha valaki megpróbálja kijátszani a rendszert?
Az EU terve éppen arra épül, hogy ne a gyerekre és ne is a szülőre hárítsa a felelősséget. A szolgáltatónak kell olyan ellenőrzést kialakítania, amelyet nem lehet egyszerűen egy hamis születési dátummal kijátszani.

Mikor vezetik be ezeket a szigorításokat?
Még nem most. Az Európai Bizottság egyelőre csak benyújtotta a javaslatot az Európai Parlamentnek és az uniós országokat képviselő Tanácsnak. Nekik még meg kell tárgyalniuk, esetleg módosítaniuk, majd el kell fogadniuk a szabályokat. Az EU azt szeretné, ha ez gyorsan megtörténne, de egyelőre nincs biztos dátum arra, mikortól kell majd ténylegesen betartani őket.