November 4-től bárki megnézheti az interneten, kiket tartottak nyilván ügynökként a kommunista diktatúra idején. De kik voltak ezek az emberek, miért figyelték meg a saját ismerőseiket, és mi történik, ha valaki a nagyszülei nevét találja meg a listán?
November 4-én megnyílik a Nyitott Akták nevű internetes oldal, ahol több tízezer ember neve között lehet majd keresni. Őket a magyar állambiztonság tartotta nyilván a kommunista diktatúra idején, 1990 előtt.
Mit jelentett az állambiztonság?
A kommunista diktatúra idején az állambiztonság feladata hivatalosan az ország védelme volt, de a kommunista párt hatalmát is védte. Titokban megfigyelte azokat, akiket a hatalom veszélyesnek tartott, például mert bírálták a rendszert. Telefonokat hallgattak le, leveleket ellenőriztek, és ügynökökkel gyűjtöttek információkat az emberekről.
Az állambiztonság különböző szervezetekből állt. Az egyik legismertebb az 1950-es években működő ÁVH, vagyis az Államvédelmi Hatóság volt.
A magyar közösségi médiában sokan írnak arról, hogy alig várják, hogy kiderüljön, ki volt “besúgó”, azaz ki írt jelentéseket az ismerőseiről, rokonairól, munkatársairól a titkosrendőrség számára. Nagyon fontos azonban tudni, hogy a mától nyilvánosan elérhető iratokból nem mindig derül ki, hogy az adott ember valóban jelentett-e másokról!
Kik voltak az ügynökök?
A kommunista diktatúra idején Magyarországon nem lehetett szabadon leváltani a hatalmon lévő pártot. A kormányt nyíltan bírálni veszélyes lehetett, és az állam azt is igyekezett megtudni, hogy az emberek egymás között mit gondolnak a politikáról. Ezért az állambiztonság titokban működtetett egy hálózatot, aminek a tagjait gyakran ügynököknek nevezzük, bár a korabeli hivatalos nyilvántartásokban többféle elnevezést használtak rájuk.
Az ügynök lehetett tanár, orvos, munkás vagy akár valakinek a szomszédja is. A környezete gyakran nem tudott arról, hogy titokban jelentéseket készít. Ezekben leírhatta például, ki mit mondott a munkahelyén, kikkel barátkozott, vagy ki panaszkodott a kormányra. A megfigyelt embereknek emiatt komoly kellemetlenségeik, sőt akár súlyos büntetéseik is lehettek.
Miért vállalta valaki, hogy ügynök lesz?
Nem mindenki ugyanazért tette. Voltak, akik egyetértettek a kommunista rendszerrel, és önként jelentkeztek. Mások abban reménykedtek, hogy az együttműködésért cserébe jobb állást vagy más előnyöket kapnak.
De olyanok is voltak, akiket fenyegetéssel vagy zsarolással vettek rá a jelentésekre. Attól félhettek például, hogy ha nemet mondanak, elveszítik az állásukat, vagy bajba kerül a családjuk.
Takács Tibor történész például az Ügynökök, informátorok, jelentések – Az állambiztonsági besúgóhálózat történetei című könyvében olyan vidéki gyermekorvos történetét mutatja be, akit megpróbáltak beszervezni, de ő igyekezett kibújni az együttműködés alól.
Mit csinálj, ha a nagymamád vagy a nagypapád neve is szerepel az ügynökaktákban?
Az, hogy valakinek a neve szerepel az ügynökaktákban, nem jelenti azt, hogy valóban ügynök volt, vagy hogy ártott másoknak. Előfordulhat, hogy valakit beszerveztek, de soha nem jelentett senkiről. Ráadásul az iratok között tévedések és valótlanságok is lehetnek.
Ha azonban kiderül, hogy egy családtag valóban ügynökként dolgozott, az sok kérdést felvethet. Miért tette? Félt valamitől? Önként vállalta? Ártott valakinek a jelentéseivel? Beszélgessetek!
A kommunista diktatúra már több mint 35 éve véget ért. Az akkori emberek sokszor nehéz döntések elé kerültek, és rengeteg családot érintett a megfigyelés, akár a megfigyeltek, akár az ügynökök oldalán. Ha a te családodban is előkerül egy ilyen történet, nem vagytok egyedül.
Szokolay Domokos történésznek például az édesapjáról derült ki, hogy ügynök volt. Sokáig próbálta megérteni, miért vállalta ezt a munkát. Egy interjúban mégis azt mondta: „De akárhogy is volt, a fiúi szeretetemet nem vesztette el.”
FONTOS!
Attól, hogy egy információ régi, titkos vagy hivatalos dokumentumban szerepel, még nem biztos, hogy igaz. A történészek ezért több különböző iratot és bizonyítékot vizsgálnak meg, mielőtt következtetéseket vonnak le. Pontosan úgy, ahogy nekünk is érdemes tenni, amikor valami meglepőt olvasunk az interneten.
Jobban védené Magyarország a gyerekeket és a nőket az otthoni bántástól
Mindenkinek joga van biztonságban élni a saját otthonában. Ha valakit otthon bántanak, az nem egyszerűen családi ügy: az államnak is kötelessége közbelépni és segíteni. Minden…
Igazi kincskeresés: többmilliárd forint lapult az erdőben
Hatalmas összegre bukkantak a nyomozók az erdőben egy korrupciós ügy vizsgálata közben. Több mint hatmilliárd forint értékű készpénzt találtak a nyomozók Magyarországon, részben erdőkben elásva,…
Te is segíthetsz kirakni ezt a híres festményt legóból
Azt régóta tudjuk, hogy legóból nemcsak házat vagy lovardát, tűzoltóállomást lehet építeni, hanem egészen hihetetlen dolgokat is (például egy komplett virágcsokrot is). De gondoltál már…
Apró békák születtek Londonban: kisebbek egy ceruzahegynél
Tizenöt aprócska béka született a londoni állatkertben. A mindössze öt milliméteres állatok olyan ritkák, hogy korábban még soha, sehol a világon nem sikerült őket emberi…
A nagy vita: legyen kötelező egyenruha a magyar iskolákban? Szavazz!
Te mit szólnál hozzá, ha holnaptól minden reggel ugyanazt a ruhát kellene felvenned az iskolába? Ugyanolyan póló, nadrág vagy szoknya, esetleg ing, nyakkendő és zakó?…




