Felvételi előtt avagy mihez kezdj az izgulással?
Nem vagy egyedül ezekkel a gondolatokkal. És nem is kell egyedül végigcsinálnod ezt a pár napot. Összegyűjtöttünk öt gondolatot és még egy ráadást, amelyek segíthetnek abban, hogy könnyebb legyen átvészelni a felvételi előtti időszakot.
1. Mi lesz, ha SEMMI nem jut eszedbe?!
Röviden: elmúlik.
Amikor fontos helyzet közeleg, az agyunk automatikusan riadót fúj. Úgy működik, mintha azt mondaná: figyelem, ez most számít. Ennek hatására a szív gyorsabban ver, a test készenlétbe áll, viszont a gondolkodás néha nehezebbé válik. Ilyenkor érezheted azt, hogy „leblokkoltál”, vagy hogy nem jut eszedbe az, amit egyébként tudsz.
Ez nem azért van, mert buta vagy. Egyszerűen az történik, hogy az agyad túlságosan komolyan veszi a helyzetet. Gondolj erre, és az izgulás kevésbé ijesztő: nem valami megmagyarázhatatlan dolog, hanem egy természetes reakció egy fontos pillanatban.
2. A nyugalom nem a fejedben kezdődik, hanem a testedben
Sokan próbálják ilyenkor „lebeszélni magukat” az izgulásról, de ez ritkán működik. Amikor a tested feszült, a szavak kevésbé hatnak. Ami viszont igen, az a légzés. De a jótanács, hogy “vegyél egy nagy levegőt”, nem biztos, hogy mindenkinek beválik.
A kutatások szerint, a lassú, tudatos kifújás jobban segít abban, hogy az agy veszélyérzékelése lecsillapodjon. Ha néhány lélegzetvételen keresztül lassabban fújod ki a levegőt, mint ahogy beszívod, a tested azt az üzenetet kapja: nincs baj, nem kell sietni. Ez nem látványos technika, nem kell hozzá semmi különös, titokban is csinálhatod – mégis sokszor ez az, ami segít figyelni a feladatra.
3. Ha egy feladat nem megy, az tényleg kudarc?
A felvételin sok gyerek akkor kezd igazán pánikolni, amikor egy kérdésnél megakad. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy „ha ezt nem tudom, akkor minden rossz”. Pedig az elakadás gyakran nem tudáshiány, hanem stressz következménye.
Ilyenkor sokszor az segít, ha nem ragadsz le ennél az egy kérdésnél.. Megoldod azt, amit tudsz, és nem engeded, hogy egyetlen feladat elkeserítsen! A felvételi nem arról szól, hogy mindent azonnal meg kell oldani, hanem arról, hogy hogyan gazdálkodsz az időddel és az energiáddal.
4. Az, hogy mások „nyugodtnak tűnnek”, gyakran csak látszat
Sokan érzik úgy, hogy egyedül ők izgulnak igazán. Körülnéznek, és azt látják, hogy mások csendben ülnek, nem látszik rajtuk semmi. Ez azonban nagyon gyakran félrevezető. A legtöbb gyerek ilyenkor hasonló dolgokat él át: fél attól, hogy nem sikerül, aggódik amiatt, mit szólnak majd a többiek, és azon gondolkodik, mi lesz a következmény.
A különbség csak annyi, hogy nem mindenki mutatja ki. Attól, hogy nem látod, még nem vagy egyedül vele.
5. De mi lesz, ha elrontom?!
Sok gyerek fejében a felvételi nem egyszerű dolgozatként él, hanem úgy, mintha egyetlen nap döntene mindenről. Ha elrontom, vége. Ha nem sikerül, mindenki csalódik bennem. Ez a gondolat ijesztő. És sajnos nagyon sok gyereknek megfordul a fejében.
De a valóság ennél jóval kevésbé drámai.
Ha valaki rosszabbul írja meg a felvételit, mint szerette volna, nem romlik el minden, és nem záródnak be előtte végleg az ajtók. A középiskolai felvételi rendszerben több út létezik, és az sem ritka, hogy valaki nem oda kerül be elsőre, ahová eredetileg készült, mégis megtalálja a helyét később.
Sokan vannak olyanok is, akik utólag visszanézve azt mondják: az a felvételi, amitől annyira féltek, nem lett sorsfordító. Nem azért, mert nem számított, hanem mert az életük nem egyetlen eredmény köré épült.
Fontos azt is kimondani, hogy egy rosszul sikerült írásbeli nem mondja meg, ki mire képes hosszú távon. Nem méri a kitartást, a kíváncsiságot, a kreativitást vagy azt, hogyan tanulsz meg új dolgokat. Csak egy adott pillanatot rögzít egy adott napon, egy adott állapotban.
Ha nem úgy sikerül, ahogy szeretted volna, az fájhat. Lehetsz csalódott, szomorú vagy dühös. Ezek az érzések rendben vannak. Ne bántsd magad. Hagyd, hogy ezek az érzések idővel lecsengjenek. Ez nem az a pont az életedben, ahol „eldől minden”, hanem csak egy megálló egy hosszú úton a sok állomás között.
És ami talán a legfontosabb: egy rosszul sikerült felvételi után is van tovább. Több út, több lehetőség, több újrakezdés. Akkor is, ha ezt most még nehéz elképzelni.
+1: Mit tehetsz közvetlenül a felvételi előtt?
Az utolsó este már ne a gyakorlásról szóljon! Sokkal többet segít, ha mindent időben előkészítesz másnapra, és tudod, hogy minden rendben van. És hagysz időt a pihenésre.
A felvételi előtt sok gyerek fejében inkább a rossz forgatókönyvek pörögnek. Pedig segíthet, ha egyszer-egyszer elképzeled azt is, hogy nyugodtan bemész a terembe, leülsz, és végigcsinálod, amit tudsz. Ez nem babona és nem önámítás: kutatások szerint az ilyen „előre lejátszott” helyzetek csökkenthetik a szorongást. Nem véletlen, hogy profi sportolók is használják ezt a módszert versenyek előtt. Nem a tökéletességet kell elképzelni. Elég azt, hogy megpróbálod, és helytállsz.