Lehet, hogy még nem szavazhatsz. Lehet, hogy a politika kifejezetten idegesít. De attól még a választások rólad is szólnak. Ebben a kampányban ráadásul nemcsak politikusok beszélnek, hanem algoritmusok is.
Magyarországon 2026. április 12-én lesz az országgyűlési választást, jelentette be Sulyok Tamás köztársasági elnök. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint három hónap maradt a döntésig.
Magát a választás várható időpontját eddig is sokan sejtették, a tavaszi időpont sem volt meglepetés. A bejelntés azért fontos, mert most vált hivatalossá a dátum. Amíg nincs konkrét nap, addig a kampány inkább előjáték: találgatás, pozíciókeresés, óvatos üzengetés. A bejelentéssel azonban minden megváltozik. Innentől indul a visszaszámlálás, jogi határidők lépnek életbe, és a politikai szereplők már nem „készülnek”, hanem ténylegesen küzdenek. A tét nem elvont: mostantól minden megszólalás, minden videó és minden kampányüzenet a választásra van kihegyezve.
Kik állnak szemben egymással?
A választás egyik fő szereplője a Fidesz–KDNP, amely 2010 óta van kormányon, élén Orbán Viktor. Ha fiatal vagy, könnyen lehet, hogy egész eddigi életedben ugyanaz a párt vezette az országot – ez a többpárti demokráciákban ritkán fordul elő.
A legfontosabb kihívó a Tisza Párt, amelyet 2020-ban alapítottak, de igazán 2024-ben vált ismertté. A párt elnöke Magyar Péter.
Az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai ellentmondásosak: egyes friss felmérések a Tisza Párt vezetését mutatják, míg múlt héten más kutatások még a Fidesz előnyét jelezték. Ez jól mutatja, hogy a számokat érdemes fenntartással kezelni: sok múlik azon, ki, mikor és milyen módszerrel kérdez.
Megváltozott választások
Magyarországon 2014-ig kétfordulós volt az országgyűlési választás. Ha az első körben nem dőlt el minden, volt idő újragondolni, szövetségeket kötni, korrigálni. Ezt a rendszert a Fidesz változtatta meg, azóta egyetlen fordulóban dől el minden. Amit azon az egy napon eldöntenek, az határozza meg a következő éveket.
Az új szereplő: a mesterséges intelligencia
Ez a választás azonban nemcsak a politikai szereplők miatt különleges. A mesterséges intelligencia már konkrétan megjelent más országok kampányaiban.
Szlovákiában a választás előtt AI-val generált hamis hangfelvétel terjedt egy vezető politikusról. A felvétel úgy hangzott, mintha valódi lenne, és csak később derült ki, hogy manipuláció.
- Az Egyesült Államokban a 2024-es kampány során AI-val készült robocallok és hangutánzatok jelentek meg, amelyekkel választókat próbáltak félrevezetni – például a szavazással kapcsolatos hamis információkkal.
- Indiában a mesterséges intelligenciát tömegesen használták kampányüzenetek gyártására: politikusok „személyre szabott” videói jelentek meg különböző nyelveken és stílusokban, gyakran anélkül, hogy egyértelmű lett volna, mi valódi és mi automatizált.
- Argentínában szintén AI-generált politikai tartalmak jelentek meg a közösségi médiában, kifejezetten a választók befolyásolására.
A közös ezekben nem az, hogy „a gépek átveszik az irányítást”, hanem az, hogy hamis vagy torzított tartalmakat ma már gyorsan, olcsón és tömegesen lehet előállítani. Kampányidőszakban ez különösen veszélyes, mert kevés az idő ellenőrizni, mi igaz, és mi nem.
Ezért a következő hónapokban különösen fontos kérdés lesz: mi valódi, és mi manipuláció.
Utóirat
Jogos a kérdés: ha az MI ennyire problémás lehet, akkor mi miért használjuk a Mizújságban?
Azért, mert nem az eszköz a gond, hanem az, hogyan használják. Mi az MI-t illusztrációk készítésére, képekhez és videók vizuális elemeihez használjuk – nem arra, hogy más emberek nevében beszéljünk, mások szájába adjunk olyan mondatokat, amelyeket soha nem mondott vagy megpróbáljuk félrevezetni az olvasóinkat, nézőinket.
A különbség a tájékoztatás és a manipuláció között van. És szerintünk ezt a különbséget most, a kampányidőszakban különösen fontos felismerni.
Ha tanulsz angolul, és érdekel, hogyan befolyásolta már az MI a választásokat külföldön, nézd meg ezt a videót:
(De a magyar feliratok is elég jól érthetőek)