Iránban és a környékén a hétvégén háborús helyzet alakult ki: az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra, Irán pedig visszavágott. Magyarországon erre válaszul a kormány megemelte a terrorfenyegetettségi készültségi szintet – de mit jelent ez a mindennapokban, és kell-e attól tartani, hogy a távoli konfliktus nálunk is veszélyt hoz?
Mi történt pontosan?
Szombat reggel az Egyesült Államok és Izrael közösen támadást indított Irán ellen. A beszámolók szerint több iráni célpontot is csapás ért, köztük katonai és biztonsági létesítményeket.
A hírek szerint a csapások során meghalt Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei is.
Irán ezután rakétákkal válaszolt. Nemcsak Izrael felé indultak támadások: rakéták csapódtak be vagy légvédelem fogta el őket több Perzsa-öböl-menti ország felett is, ahol amerikai katonai jelenlét is van.
Miért történt ez az egész?
Az Egyesült Államok és Izrael azt mondta, azért csaptak le Iránra, mert szerintük Irán veszélyt jelent rájuk, főleg Irán atomprogramja és a rakétái miatt. A támadásban több iráni célpontot is eltaláltak, és a hírek szerint meghalt Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei is.
Irán viszont azt állítja, hogy a csapások „jogtalanok” voltak, ezért vágott vissza.
Mit lépett Magyarország?
Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány összehívta a Védelmi Tanácsot, és Magyarország „egy fokozattal megemelte a terrorfenyegetettségi készültségi szintet”. A miniszterelnök azt mondta: Európában megnőhet a terrortámadások esélye, ezért kell óvatosabbnak lenni.
A „készültség emelése” azt jelenti, hogy a hatóságok jobban figyelnek és bizonyos helyeken több ellenőrzés és nagyobb védelem lehet.
És ami még nagyon fontos: nincs arról hír, hogy Magyarország ellen támadást terveznének.