Elvehet-e bármit a világ leghatalmasabb országának vezetője? Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azt mondta: „könnyű vagy nehéz úton”, de megszerezné Grönlandot – egy szigetet, amely egy másik ország része.
Hogyan történhet meg, hogy egy ilyen kijelentés egyáltalán elhangozhat?
Az elmúlt napokban Grönland került a világpolitika középpontjába, miután Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ismét kijelentette: Amerikának szüksége van a szigetre a saját nemzetbiztonsága érdekében. Trump szerint Dánia és szövetségesei nem védik elég erősen Grönlandot Oroszországgal és Kínával szemben.
Trump nem most beszél erről először. Korábban már felvetette, hogy az Egyesült Államok számára fontos lenne Grönland megszerzése, sőt a megvásárlás lehetősége is szóba került. Most azonban ennél tovább ment: kijelentette, hogy nem zárja ki az erő alkalmazását sem. Úgy fogalmazott, a szigetet „a könnyű úton vagy a nehéz úton” szerezné meg.
Mi köze van Dániának Grönlandhoz?
Grönland nem független ország, hanem Dánia autonóm területe. Ez azt jelenti, hogy a szigetnek saját parlamentje és kormánya van, sok kérdésben maga dönt, de a külpolitika és a védelem Dániához tartozik.
Éppen ezért reagált határozottan mind a dán kormány, mind a grönlandi vezetés Trump kijelentéseire: Grönland nem eladó, és a sziget jövőjéről nem egy külföldi elnök dönt. A hétvégén több ezer ember tüntetett Grönland fővárosában, Nuukban, tiltakozva az amerikai elnök tervei ellen.
Mit akarnak a grönlandiak?
A grönlandiak helyzete olyan, mintha egy tinédzser el akarna költözni otthonról, hogy a saját lábára álljon, de közben rájönne, hogy a zsebpénze még nem elég a lakbérre. A Deutsche Welle riportja szerint Grönlandon sokan támogatják a teljes függetlenséget Dániától, ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy ez komoly gazdasági kockázatokkal járna.
Grönland miniszterelnöke, Múte Bourup Egede többször is egyértelművé tette, hogy a sziget nem eladó, és a jövőjéről kizárólag a grönlandiak dönthetnek. Ez az álláspont nem új: a helyi politikusok évek óta hangsúlyozzák, hogy Grönland nem tárgy, nem üzlet, és nem geopolitikai zsákmány.
Ugyanakkor Grönland valódi dilemmával küzd. A lakosság jelentős része, támogatná a teljes függetlenséget Dániától. Ennek azonban komoly ára van. Grönland gazdasága jelenleg nagymértékben függ az évente Dániától kapott támogatástól, amely az ország költségvetésének jelentős részét adja. A függetlenség új bevételi forrásokat tenne szükségessé.
Itt válik igazán nehézzé a döntés. A sziget hatalmas természeti kincsekkel rendelkezik, de sok grönlandi attól tart, hogy a bányászat, a külföldi befektetések és a nagyhatalmi megállapodások ára az önrendelkezés elvesztése lehet. Kína gazdasági együttműködésként kínál befektetéseket, az Egyesült Államok biztonsági és katonai szempontból érdeklődik, Dánia pedig szeretné „egyben tartani” a királyságot – de egyik megoldás sem kockázatmentes.
Sokan Grönlandon úgy látják, hogy az országuk válaszút elé került: maradjon Dánia része, és cserébe viszonylagos stabilitást kapjon? Vagy váljon függetlenné, de vállalja a gazdasági bizonytalanságot? Esetleg engedjen a nagyhatalmak nyomásának, és erőforrásaiért cserébe támogatást kapjon?
A grönlandiak egyre hangosabban hangsúlyozzák: nem akarnak újra gyarmati helyzetbe kerülni, még akkor sem, ha ez modern szerződések és befektetések formájában történne.
Akkor most mi lesz???
Fontos tudni azt is, hogy amíg Grönland Dánia része, addig nincs egyedül ebben a vitában. Dánia tagja a NATO-nak, vagyis annak a katonai szövetségnek, amelynek alapelve, hogy a tagországok együtt vigyáznak egymás biztonságára. Ha egy NATO-tagot fenyegetés ér, az nem csak az ő ügye, hanem a többieké is. (Magyarország is NATO-tag!)
Emellett több európai ország és az Európai Unió is jelezte: egy terület sorsáról nem egy nagyhatalom dönt egyedül, hanem a nemzetközi szabályokat kell betartani. Ezek a szabályok éppen azért jöttek létre, hogy ne az döntsön, kinek van nagyobb hadserege vagy több pénze.
Donald Trump erre azzal reagált, hogy büntetővámokat, vagyis extra adókat vethet ki azokra az országokra, amelyek nem támogatják az álláspontját.
Minek kell az a hideg, kopár sziget az USA-nak?
A hatalmas, ritkán lakott sziget az Északi-sark közelében fekszik, stratégiai helyen. A szakértők szerint katonai szempontból azért fontos, mert innen könnyebb figyelni az északi térséget, ahol Oroszország és Kína is egyre aktívabb.
Emellett a klímaváltozás miatt új tengeri útvonalak nyílhatnak meg, amelyek lerövidíthetik az Európa és Ázsia közötti hajózást. A jég alatt pedig értékes nyersanyagok – például ritkaföldfémek, olaj és földgáz – találhatók, amelyek a modern technológiákhoz is szükségesek.
És igaza van Trumpnak? Tényleg veszélyben az USA?
Nem minden szakértő ért egyet Trump érveivel. Többen arra hívják fel a figyelmet, hogy nincs bizonyíték közvetlen katonai veszélyre, és hogy az Egyesült Államoknak már most is van katonai bázisa Grönlandon, valamint védelmi megállapodásai Dániával.
Szerintük a védelem erősítése a sziget megszerzése nélkül is megoldható lenne, ezért Trump kijelentései inkább politikai nyomásgyakorlásnak tűnnek, mint valódi biztonsági kényszernek.
Mini-játék: mi mozdítaná el a véleményed?
Húzd el a csúszkát, és válaszd ki, melyik információ számítana neked a legjobban.
Miért pont ez számít neked a legjobban?